Filmes, bulis

Más is ilyen nagy filmrajongó, mint én? Senki nem szólt, hogy valami nem stimmel… Azt a metróállomást láttuk Hollywoodban, ahol a Féktelenül c. filmben ért véget Sandra Bullock száguldása. Én meg másik filmet írtam az utazásunk összefoglalójába. Bocs. (Én általában csak az első pár percet szoktam látni a filmekből, aztán elalszom. Ezt a metrós féktelen utazást pont láttam, talán addigra már felébredtem, de a film címét akkor sem tudtam.)

T-Day

Itt ma ünnepnap volt, hálaadás, azaz Thanksgiving. Ilyenkor egész Amerika pulykát eszik. Mi is.

Kreatív napok

Vajon kire ütött ez a gyerek???
Ma már szólnom kellett, hogy kicsit pihenjen már, nem győztem a tempót. 🙂
Ez a hét csak kétnapos volt a gyerekeknek, holnap itt a T-day. Ha már ráérünk, töltsük hasznosan az időt!

Mi a helyzet nálunk?

Ez a hét aranyosan kezdődött. Hétfőn még szinte meg sem reggeliztünk, itt állt a terasz alatt egy őzike. Hosszú percekig tudtuk csodálni, ha nem lenne már befóliázva az ablak, még egy pár fotót is lőttünk volna. Pár perc múlva kérdezi a párom, hogy csak egy?
A kis telhetetlen, mi?
De hát sosem szoktak egyedül járni, mondja ő. Biztosan hallgatóztak, mert ebben a percben megjelent a másik is az ablak alatt. Utána már ketten legelésztek itt tovább, szép lassan bandukoltak arrébb.

Thank you for…

Ma voltam az elementaryban conferencen. Ez a fogadó óránkra hasonlít leginkább. A tanárnő megmutatta a gyerek munkáit, értékelte is egy kicsit, aztán adott nekem egy rakás papírt. Többek között az itt következőt is. A csemeténk írta.

Sulibuli

Megint annyi minden volt a héten…
Sulik, bulik, találkozások, élmények. 🙂