Minden rendben

Most már tényleg semmi gond a sulikban, alakul az angol. Egyre többet megértenek, egyre jobban képben vannak. Most még szinte minden nap ír mindkét suliból az angoltanár, mesélik ők is, hogy ők hogy látják a gyerekek fejlődését. Folyamatosan dicsérnek ők is. Egyébként is jön sok körlevél a sulikból: valaki látogatóba jön, lesz nyári suli… szinte minden napra jut egy ilyen általános levél is! 🙂

Egyre jobb!

Szóval túl vagyunk a nehezén, egyre kevésbé félnek, már lassan meg is szeretik talán! Tetszik nekik sok minden, minden nap jönnek az új szavak, új felfedezések. Valami újdonság még mindig jut minden gyereknek, ezeket aztán nagyon lelkesen fogadják. Most már mindenki busszal megy oda-vissza. Ez nagy segítség nekem, és még élvezik is.

Ma már sokkal jobb volt!

Nehéz indulás után klassz befejezés! A reggeli sírás-rívásnak hűlt helye volt estére! 🙂
Délben igazi, rendes nagy sírással indultunk. Hiába próbáltuk a kanyarig abbahagyni, a suli ajtóban csak előjött újra, míg mi ott törülköztünk, már jött is értünk a tanító néni, aztán vitte is be a gyereket.
Aztán én is elindultam angolra! Én is nagyon izgultam! 🙂

Katasztrófa

Mind azt mondta, hogy holnap nem akar már suliba menni! 🙂 Pedig aztán órákig ömlött a szó mindegyikből, van élmény bőven. Itt minden újdonság: a különböző nemzetiségű gyerekek, a módszerek, maga az iskola. De hát még nagyon nem értik, amit mondanak nekik. Ez pedig gond. Úgy zárójelben megjegyzik, hogy amúgy, ha értenék, nagyon klassz lenne, mert kedvesek és próbálnak segíteni, de így nem jó.

Március 22-23

Mai események. Miután tegnap már későn értünk a diadalívhez, ma korán keltettük a bandát, hogy időben ott lehessünk, már a nyitásra. Nagyon jól sikerült az időzítés, mert még éppen csak kezdett gyűlni a sor, de már mozdult is az eleje. Gyorsan átestünk a biztonsági vizsgálatokon, megvettük a jegyet, már mehettünk is beljebb. Ott kaptunk egy újabb kártyát, amivel a kapszulákba lehet majd beszállni. Kettőbe kellett mennünk, egyre sokan voltunk. Ettől kicsit meg is ijedtünk, de…

Tavaszi szünet

Sorba kell állnom a géphez, és még nagyon korán kidőlök este. Reggel viszont nem biztos, hogy vagyok annyira fürge, hogy megelőzzem a bandát. Szóval nehezen íródik így a blog! 🙂

Vasárnap kiköltöztünk a szállodából és hont foglaltunk. Betelepedtünk a “saját” lakásunkba. Még a pakolászások előtt elszaladtunk gyorsan egy áruházba, hogy feltöltsük az élelmiszerraktárainkat is.