Tanulgatunk, tanulgatunk…

Húzós egy hét volt így első nekifutásra… Meglátjuk, mi fog még ebből kisülni!
Ilyen volt a héten a menetrendem: negyed 7-kor ébresztő, reggelit kirakom az asztalra, első turnus gyereknek is ébresztőt rendezek. Én csinálok egy adag szendvicset, míg ők esznek, aztán már lehet is igyekezni a buszhoz. Itt van egy kis szünet az ébresztőkben, ilyenkor átfutom az emailjeimet, párra még válaszolni is tudok 🙂

Elkezdődött…

a suli 🙂 😦
Naggggggyon nem voltak elájulva a gyerekek, volt nagy sírás-rívás. Jöttek a jobbnál jobb indokok, hogy miért is nem kellene most iskolába menni. Aztán csak eljött a hétfő reggel, indulás a buszhoz. Hát még én is megkavarodtam egy kicsit, később ébresztettem az elejét, mint kellett volna, de így sem lett baj, még vártunk is a buszra. Mire kiléptünk az ajtón, már mindenki rendben volt, délután még mesélés is volt, de este megint lehetett jókat sírni!

Nyári szünet, utolsó hét

Ezen a héten próbáltuk bepótolni, ami összegyűlt a nyaralás alatt, meg kimosni a sok szennyest… és hiába, húzom-halasztom: megkezdtük a sulis dolgokat is!
Kedden már a middle schoolban volt egy meet a teacher-ökkel, de csak az egyik évfolyam egyik csapatának. Be lehetett menni a suliba (nem kötelező), körülnézni, elintézni ezt-azt (pl, hogy melyik lesz idén a szekrényed) és volt egy kis süti is. Mi nem sokra jutottunk, csak körülnéztünk megint az egész suliban. Majd elintéz mindent hétfőn a kölyök, azt mondta.

Utolsó nap, szombat

Két nap alatt kétszer is lekéstük az elejét 😦 Bár pénteken is sikerült mindent megcsinálni, megnézni, amit terveztünk, nagyon nem voltunk elkeseredve, de olyan rossz csak ülni/állni és várni. Itt meg semmi nem is volt, 5 perc alatt megnéztünk mindent, amit lehetett. Szerencsére csak 20-30 percet kellett várnunk.

Péntek: Miami, meg a beach :)

Reggel folytatódott a csalódások sora: reggeli sem járt, pedig eddig mindig, minden szállodában volt egy rakás fánk, gabonapehely, meg pirítós. Annyit vacakoltunk a máshol megszokott dolgok keresésével, hogy sikerült lekésnünk a programot. 10.10-kor értünk oda, persze 10-kor elment a járgány, ráadásul csak a 12-esre tudtak jegyet adni.

Csütörtök: Key-West

Reggel megint pihentünk egy kicsit, aztán jól meglepett a GPS. Azt mondta, 9 h a menetidő… hát mi jóval kevesebbnek saccoltuk! Most már mindegy, már nem indultunk túl korán!